Akadálymentes eszköztár

Balatoni Farkas János – Kerekegyháza alapítója

Balatoni Farkas János1824. május 7-én született Jászárokszálláson. 24 évesen önkéntesen állt be a szabadságharc katonái közé. 1848 szeptemberében közvitéz, majd a jász-kerületi önkéntes nemzetőr zászlóaljban, már hadnagyként szolgál. Harcol Jellasics ellen, és részt vesz Buda ostrománál is, ahol hősiességéért főhadnagyi rendfokozatba léptetik elő. Hősies katonai szolgálataiért századosi rangot kap, és végül ezzel a rendfokozattal szerel le a 190-es Honvédzászlóalj gyalogezredéből. 

A Szabadságharc bukását követően amnesztiában részesül, Gödöllőről Kecskemétre, majd birtokvásárlással Kecskemét melletti pusztaságra települ. A puszta Jászárokszállás város közbirtokosságának tulajdona, melyet legeltetésre használtak. Farkas János 1856-ban - az egész országra kiterjedően birtokfelosztás útján - megalapítja a ma is fönnálló Kerekegyháza nevő települést, ahol 1908-ban hal meg. 

Felesége a kecskeméti Ferenczy család Mária nevő lánya lesz. Négy gyermeke közül, csak kettő éli meg a felnőtt kort Farkas Zoltán hajdani belügyminiszteri főtanácsos, és Farkas László.

 

 

 

 

MÓCZÁR  ANTAL - FÖLDBIRTOKOS

MÓCZÁR  ANTAL - FÖLDBIRTOKOSMóczár Antal 1862. július 6-án született Jászárokszálláson, nemesi család sarjaként. Feleségével az 1880-as évek elején költözött Kerekegyházára, akitől 6 gyermeke született. Személye meghatározó volt a helyi szőlő- és gyümölcsgazdálkodás meghonosításában, a parasztság mezőgazdasági irányú szakmai nevelésében. Az egykori Dózsa Termelőszövetkezet az ő földjein alakult, amelynek központja a Móczár kastély épülete volt. 1935. június 12-én halt meg Kerekegyházán. Néhai Móczár Antal még életében végrendelkezett. A birtokot Antal és Ferenc fiaira hagyta, hogy ne osztódjon annyi felé a föld, míg leányait kifizette.

A jegyzőkönyvek szerint miután Kerekegyházán letelepedett, a futóhomokon kezdett gazdálkodni, erdőt, szőlőt, gyümölcsöst telepített, és lehetővé tette, hogy Kerekegyházán a szőlő és gyümölcs kultúra magas szintre emelkedhessen. Szorgalmas munkája eredményeként a sivár homokot ma már virágzó paradicsommá változtatta, mindeközben pedig időt és fáradságot nem kímélve, önzetlenül részt vett a község vezetésében és irányításában is. 

Magánélete, a családi élet tisztasága, rendezett vagyoni viszonyai, hazafias és vallásos gondolkodása mindenki számára jó példaként szolgált. Minden társadalmi, felekezeti és egyéni érdeken, önzésen és széthúzáson felül emelkedve munkálkodott a község felvirágzásán. Annak örült, ha az ő próbálkozása nyomán elindult gazdálkodók sikereket értek el, és ezzel Kerekegyháza fejlődésnek indulhatott.

Alkotásainak egy részét, például a Hitelszövetkezetet, amelynek elnöke volt, az I. világháború romba döntötte, és közel 40 évnyi becsületes munkával szerzett vagyona is semmivé vált, amikor felajánlotta azt a haza oltalmára. A háborút követően nem esett kétségbe, amikor a gazdasági élet alapjait újból le kellett raknia, hanem istenbe vetett hittel és reménnyel dogozott fáradhatatlanul.

Móczár Antal világi elnöksége alatt épült fel a római katolikus templom, amelynek haláláig főgondnoka volt, a plébánia, a 10 tantermes iskola, és 70 kat. holddal gyarapodott az egyház vagyona. A község második adófizetőjeként olyan intézmények létesítését is támogatta, amelyekből neki közvetlen haszna nem származott ugyan, de a község számára haladást jelentettek. Az ő kezdeményezésének köszönhetően épülhetett meg nagy anyagi áldozatok árán a Kerekegyházát Kecskeméttel és Budapesttel összekötő vasút.

Egyszerő, becsületes, puritán jelleme a nyilvános szereplést nem szerette, csak csendben, láthatatlanul szeretett dolgozni a falu nyugalma és fejlődése érdekében. A községalapító balatoni Farkas János örökét ő vette át, és a településnek hosszú évtizedeken át vezetője, első polgára volt, akire nem csak sudár termete és jóságos tekintete miatt, hanem az általa elért eredmények miatt tisztelettel és szeretettel tekintett fel a település valamennyi lakója. Érdemeit a Kormány 1924-ben gazdasági tanácsosi kitüntető címmel ismerte el.

Egyéniségét jól tükrözi, hogy akik meghallgatták, azok meg is fogadták tanácsait, követték őt és bíztak benne. Akik személyesen ismerték, nemes lelkő, derős kedélyő magyar emberként írták le, akinek még akkor is tekintélye volt a legutolsó nemestelen ember előtt is, amikor a rémuralom tekintélyt nem ismert.

1902 és 1905 között megépíttette a ma is álló kastélyt. A kastélytól kb. 400 méterre észak felé található a kerekegyházi határ legmagasabb pontja. Ezt jelölte ki Móczár Antal a maga és családja majdani nyughelyéül. Móczár Antal hamvait a maga választotta családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Ezt követően mintegy 15 évig az utódok gondozták, de elköltözésük után idővel környékét felverte a gaz, és felelőtlen emberek a sírt is többször barbár módon feldúlták.

1938. április 24-én pedig Díszközgyőlést tartottak Móczár Antal arckép olajfestménye felavatásának alkalmából, amelynek sorsa azóta ismeretlen. Ekkor hangzott el Bodó Árpád nyugdíjas vasutas tisztviselő alábbi verse.

Móczár Antal öreg gazda,

Méltó vagy a jutalomra.

Méltó vagy, mert különb voltál,

Mint akiket visszahagytál.

 

Egyszerő volt uraságod,

De nagyszerő gazdaságod.

Sívó homok volt, mit kaptál,

Paradicsom az, mit adtál.

 

Hol egykor csak porfelhő szállt,

Hol a madár is továbbszállt,

Ott most szőlő, gyümölcs terem,

De még milyen! Én Istenem.

 

A por helyett most illat száll,

A madár is leszállt már,

Sőt fészket rak és énekel,

Telve hálás dicsérettel.

 

Az arcképed jelkép nekünk:

Az anyaföld a kenyerőnk,

Dolgozzuk meg szeretettel,

A szeretet csodát mővel.

 

Életéről és tevékenységéről két közgyűlési jegyzőkönyvből meríthetünk értékes információkat. Az 1935. június 14-i rendkívüli képviselő-testületi gyászközgyőlésen jelentették be Móczár Antal halálát, és tárgyalták meg a temetéssel kapcsolatos intézkedéseket. Nevéről utcát neveztek el, halálesetéről gyászjelentést adtak ki, koporsójára koszorút helyeztek, temetésén testületileg gyászlobogó alatt vettek részt, és búcsúztatót mondtak.

ANDRÉ ALAJOS (1872-1921) - Könyvtár alapítója

AAlajosA három gyermekes családfő megjárta, az első világháborút, Olaszországban harcolt. Betegséggel tér haza, így fiatalon hal meg.

Mindannyian büszkék lehetünk André Alajosra, aki 1905-1907 között építette városunk legcsodálatosabb épületét, a mai könyvtárat.

Az épületet 1951-ben államosították. 

No result.

Pályázatok

Kapcsolat

Központi elérhetőség:

Telefon:  +36 76 / 546 - 040

Cím: 6041 Kerekegyháza Fő út 47/a.,

 

E-mail: kerpolhi@kerekegyhaza.hu

Kerekegyházi értékeink

khazi ertekeink borito

Keresés

Köszöntő

Kerekegyháza Város Polgármestere

Polgármesteri köszöntő

Kerekegyháza Város Önkormányzata és polgárai nevében tisztelettel köszöntöm Önt városunk honlapján.

Dr. Kelemen Márk
polgármester

Adatvédelem

kozinformatika logo

Dr. Rajda Szilvia

adatvédelmi tisztviselő

KÖZINFORMATIKA

Közigazgatási Informatikai

Szolgáltató Központ Nonprofit Kft.

mobil: +36 30 330 3236

tel.:     +36  1 786 23 63

iroda: 1147 Budapest, Ilosvai Selymes utca 120.

mail: dpo@kozinformatika.hu

web: www.kozinformatika.hu

Közelegő események

No event to display

Kalendárium

 

 
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28