A régészeti leletek azt mutatják, hogy már az ősidők óta különböző népcsoportok éltek ezen a területen: avarok, bolgárok, szlávok, szarmaták. A település első jelentősebb tárgyi emléke egy majdnem kör alakú templom alapzata, melyet valószínőleg a XI-XIII. században építettek. Egyes vélemények szerint ennek a templomnak a jellegzetes alakja ihlette a falu elnevezését is.

1323 - az első írásos emlék, mely szerint a falu Kerekyghazi Folkus fia István kezében volt.

XVI. században török hódoltság alatt áll; ez időben a falu neve mind a török kincstári adminisztrációban, mind pedig a királyi adománylevelekben szerepel.

1702 - I. Lipót a jászkun településekkel együtt eladja a területet a Német Lovagrendnek.

1745 - Mária Terézia engedélyével az eladott területek lakossága visszaváltja azt, melynek túlnyomó részét Jászárokszállás váltja meg, ezért a falu neve Jászkerekegyháza lesz. A címerbe így kerül a jász vitéz, jobb kezében a jász kürttel.

1856 - Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése. Az első telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak.

1900 -  A település hivatalos neve: Kerekegyháza község lesz.

1901 - A református gyülekezet Baksay Sándor püspök adományának segítségével templomot épít Kunpusztán.

1910 - Kerekegyháza népessége 4450 főre emelkedik. A lakosság fő foglalkozása a földmővelés. A futóhomokot kezdetben erdő, majd később szőlő és gyümölcsös telepítéssel kötik meg.

1913 - A Szent István római katolikus templom megépülése. Ez az ország első vasbeton szerkezető temploma és mint ilyen, ipartörténeti mőemlék.

1915 - 1920 A Községháza építése.

1927 - Megépül a Kerekegyházi Általános Iskola épülete.

II. világháború előtt Kerekegyháza kimondottan agrárfalu. Főleg a zöldségtermesztés - paradicsom, sárgarépa, tarlózöldbab - és a gyümölcstermesztés - alma, sárgabarack, szilva - jelentős. A növénytermesztés mellett fejlődik az állattenyésztés is (szarvasmarha és lótenyésztés).

II. világháború után a település gazdasági és társadalmi szerkezete alapvetően átalakul. A korábban szinte kimondottan mezőgazdasági jellegő községből ipari - mezőgazdasági község lesz. Gazdaságának profilját az élelmiszeripar (baromfi, tej, tojás, üdítő) és a fémtömegcikk gyártás jellemzi

1961 - Megépül a Katona József Mővelődési Ház, ahol ismeretterjesztő foglalkozásokat és egyéb előadásokat is tartanak. Az intézmény keretében különböző kulturális és mővészeti csoportok mőködnek, amelyeknek kiemelkedő szerepük van a helyi hagyományok őrzésében.

1980 - Az aktív keresők többsége már az iparban vállal főfoglalkozású állást, de a mezőgazdasági szövetkezetek is melléküzemági tevékenységként jelentősek.A járások megszőntéig (1983-ig) a kecskeméti járáshoz, azt követően Kecskemét városkörnyékéhez tartozik a nagyközség.

1990 - Kerekegyháza önálló önkormányzattal rendelkezik és 1994 óta a Kecskemét központú kistérség része. Images: varosunk_11.jpg

2001. július 1. - A Köztársaság Elnöke az 53/2001. (VI.6)KE határozatával Kerekegyháza nagyközségnek városi címet adományozott.

2006 - Kerekegyháza város újratelepítésének 150. évfordulója.  

Pályázatok

Kapcsolat

Központi elérhetőség:

Telefon:  +36 76 / 546 - 040

Cím: 6041 Kerekegyháza Fő út 47/a.,

 

E-mail: kerpolhi@kerekegyhaza.hu

Kerekegyházi értékeink

khazi ertekeink borito

Köszöntő

Kerekegyháza Város Polgármestere

Polgármesteri köszöntő

Kerekegyháza Város Önkormányzata és polgárai nevében tisztelettel köszöntöm Önt városunk honlapján.

Dr. Kelemen Márk
polgármester

Közelegő események

No event to display

Kalendárium

 

 
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Keresés

Megújitott tartalmak