Kerekegyháza
- Helytörténeti, helyismereti dokumentumok gyűjtése, könyv kiadása:
Kerekegyházán elkészült a Helytörténeti és helyismereti dokumentumokból összegyűjtött könyv, melyet Végső István történész írt és „Fejezetek Kerekegyháza történetéből – kezdetektől napjainkig– 2022.” címet viseli. A könyv részletesen bemutatja a település múltját, és jelenét, részletesen ismertetve a község újra alapítását is. Településünk egyik újra alapítója Balatoni Farkas János – akit 2010-ben az Önkormányzat posztumusz díszpolgári címmel is kitüntetett – egykori 1848/49-es honvédszázados volt, aki 1856-ban kezdte meg az akkori községalapítási tevékenységét, a könyv ismerteti Balatoni Farkas János önkéntes honvédszázados életét, pályafutását, a településen azóta is őrzött emlékeit, munkássága eredményeit. A 1848-49-es Szabadságharcra és forradalomra való megemlékezéseknek több alkalommal volt már helyszíne a Balatoni Farkas János Emlékpark is, ahol a sírhelye is található. Mindezek alapján a projekt keretében kiadott könyv ünnepélyes díszbemutatóját, az 1848-49-es Szabadságharc és forradalomhoz, mint az egyik legfontosabb nemzeti ünnephez szorosan kapcsolódó megemlékezéssel kívánta az Önkormányzat megvalósítani 2023.03.14. napján, ezzel is erősítve mind a nemzeti-, mind helyi, közösségi identitástudatot.
A könyv mintegy 165 oldalnyi kéziratból készült el és képekkel gazdagon illusztrálva mutatja be Kerekegyháza történetét, a helyi segítők által és a történész munkatárs által összegyűjtött anyagokat felhasználva. Az anyagok gyűjtése megmozgatta a lakosságot, a helyi közösséget. A kiadvány elkészítése részben közösségi együttműködés, közösségi munka keretében jött létre.
- Helyi értéktár kiadványhoz kapcsolódó anyaggyűjtés, Helyi értéktár gyűjtemény kiadása:
A Kerekegyházi Értékfeltárás-értékőrzés is lezajlott a projekt keretében, így a településen fellelhető értékek összegyűjtésre, és frissítésre kerültek. Az értékgyűjtés, frissítés eredményeként elkészült új kiadvány képekkel dokumentáltan ismerteti a helyi értékeket. Az értékek meghatározása során az összeállításban segítő történész a környező könyvtárakban, levéltárakban lévő információkat is felhasználta.
Városunk lakosainak és az idelátogató vendégek számára is hasznos gyűjtemény, mely szellemi, kulturális természeti, építészeti és turisztikai értékeket mutat be.
- Tanulókör kialakítása:
A tanulókör olyan önszerveződő kiscsoport, ahol a résztvevők egyeztetett rendszerességgel összejönnek, hogy az általuk meghatározott terv szerint tanuljanak, vitázzanak adott témáról, vagy kulturális tevékenységet végezzenek.
A Tanulóköröket a Vészlejárat Ifjúsági Klub klubhelységében tartották.
Kerekegyháza Város Önkormányzata 2007. őszén hozta létre a Településünk Fejlődéséért Alapítványt, mely elindította a Vészlejárat Ifjúsági Klubot a helyi fiataloknak, célja a társadalmi integrációjuk segítése, iskolai előmenetelük, pályaválasztásuk, munkaerő piacra való belépésük elősegítése, szociális, közösségi kapcsolataik, részvételük fejlesztése, családi életre való felkészítésük, az életpálya tervezés.
- Népismereti táborok:
Kerekegyháza Város Önkormányzata 2020-ban és 2021-ben is megszervezte a népismereti táborait a konzorcium területén élő 20 fő iskoláskorú gyermek számára. a Kerekegyházi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben volt a tábor helye.
A tábor programjai a következőek voltak:
A tábor első napja elsődleges célja ismerkedés, melyet csoportépítő játékok, népi játékok és népdalok tanulásával.
A második napon a Kunsági Majorban a puszta program keretében lovaskocsival körbejárták gyerekek a majort, közben a madarakról és a növényzetről, állatgondozás és a földművelés fortélyairól ismerkedtek. A kocsikázás utolsó állomása a Magyar Értékek Háza volt, ahol a magyarság értékeit bemutató tematikus kiállítást tekintették meg. Ebéd után a délutánt a Kerekesztendő Mesepark tizenkét játékeszközös tematikus játszóterén töltötték, ahol népmeséket olvastak fel egymásnak a gyerekek a játékok mellett található táblákról.
Harmadik nap vidám csapatépítő játékokkal, és Mesterségem címere közösségi játékkal ismerkedés régi mesterségekkel, majd interaktív feladatokkal zajlott. Délután kézműves foglalkozásokra került sor: körmöcskézés, csomózott kulcstartó készítése. Az elkészült körmöcskék felhasználásával fonalképet készítettek.
Negyedik nap a héten megismert dalokkal, játékokkal telt a délelőtt, délután terítőt batikoltak, természetes anyagokkal (hagymahéj, cékla...) színezve, melyeket főleg húsvét alkalmából a tojások díszítésére használtak.
A tábor utolsó napján agyag ceruzatartót készítettek, melyek az iskola kemencéjében ki is égettek.A tábor az élmények összegzésével és a pályázatban vásárolt tanszerek átadásával ért véget, így jutalmazva az egész heti aktív részvételt a gyermekek részéről is.
- Közösségi beszélgetések:
Közösségi beszélgetésekre került sor mind a négy településen 4-4 alkalommal a pályázat megkezdését követő első félévben. Ezen beszélgetések alapján készültek el településenként lebontva a kérdőívek, melyeket a lakosság egy része kitöltött, ennek segítségével lehetett felmérni a helyiek igényeit a közösségfejlesztés kapcsán. A kiértékelés után a válaszok a települések honlapjára feltöltésre kerültek.
- Tanulmányút:
Tapasztalatcsere: Jó gyakorlatok a TOP-5.3.1-es pályázatban Szegeden és Kerekegyházán
A tanulmányút legfőbb célja, hogy elősegítse a közösségfejlesztési folyamatokat, jó gyakorlatok megismerésével, fenntartható tevékenységek adaptálásával és kapcsolati hálót hozzon létre a tanulmányutak résztvevői, a küldő és a fogadó intézmények között.
A tanulmányúton a kulturális intézmények, szervezetek dolgozói, valamint önkormányzati képviselők, dolgozók vesznek részt, akiknek munkájában fontos szerepet kap a közösségfejlesztés, a kulturális esélyegyenlőség.
A 2022. júniusában megszervezésre került tanulmányút úticélja Szeged, illetve városrésze Tápé volt, mivel Tápé művelődési háza a Heller Ödön Művelődési Ház is részt vesz egy hasonló identitás erősítő - a „Helyi identitás és kohézió erősítése” című TOP-6.9.2-16 kódszámú - projektben.
Az egy napos tanulmányúton Tápé városrész művelődési házának munkatársai közreműködésével konferenciabeszélgetésre került sor, melynek kiemelt témái:
- Önkéntesség, önkéntesek szerepe;
- A közösségek bevonásának, aktivizálásának lehetőségei;
- A kulturális közösségfejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatok;
- A kulturális esélyteremtés: hátrányos helyzetűek, kisebbségek elérése, közösségi integrációjuk;
- A különböző kulturális intézmények együttműködésének lehetőségei, ennek nehézségei és előnyei.
A beszélgetés után a városrész hagyományaiba nyerhettek betekintést a Gyékényből Szőtt Egyesület segítségével a kosárfonás rejtelmeivel ismerkedtek, valamint a Honismereti Gyűjteményt is megtekintették.
A tanulmányúton megszerzett „jó gyakorlatok” hozzájárultak a projekt előrehaladásához, szakmai tapasztalatok bővítéséhez, identitástudat fejlődéséhez.
